[vc_row][vc_column][vc_column_text]
2013. őszén jelent meg első könyvem, és azóta több, mint húszezer példány fogyott belőle. Amellett, hogy ez személyes örömmel tölt el, mert egyértelművé teszi, hogy érdemes volt belefognom, valami kollektívebb, tágasabb öröm is van bennem attól a tudattól, hogy ez a téma ennyi embert érdekel! Szinte megborzongok, ha belegondolok abba a jövőbeli lehetőségbe, hogy az emberi test működését idővel mindenki csakis a benne lakó lélek működésével együtt fogja vizsgálni, értelmezni és kezelni… hogy az emberek számára napi evidencia lesz, hogy kommunikáljanak a testükkel, szerveikkel… hogy mindenki megtapasztalja az öngyógyítás hatalmas lehetőségeit…
Ez a könyv lehetőséget adott nekem, hogy alaposan kifejtsem, mit értettem meg a test és lélek egységéről, az egészség és betegség kapcsolatáról, a gyógyítás és gyógyulás csodájáról. A megjelenés óta sok száz lelkes visszajelzést kaptam, és meglepve tapasztaltam, hogy jópáran saját gyógyulásukról számoltak be, pedig ez nem szerepelt előzetes elképzeléseimben. Egészen fellelkesít, hogy mennyi olvasó tudta a maga számára gyógyító gyakorlattá érlelni a könyvben leírtakat! Sokat jelent nekem, hogy ennyien vették a fáradságot, hogy tapasztalataikról visszajelzést adjanak. Ezúton is köszönöm kedves olvasóimnak!
_____________________________________
Bár saját testünk a „leghűségesebb társunk” életünk folyamán, a vele való kapcsolatunk gyakran megromlik, ellentmondásossá válik. Bizonyos részeinket talán kedveljük, büszkék vagyunk rájuk, más részeinket azonban elutasítjuk, utáljuk, sokszor egyenesen undorodunk tőlük. Ha pedig ez a test „elromlik”, értetlenséggel, ijedelemmel vagy haraggal reagálunk, és – ha a panasz nem múlik magától – külső megoldásokat keresünk, esetleg elvisszük egy „szerelőhöz”.
Viszonylag ritka, hogy valaki a hála, a szeretet, a gyengédség, az elfogadás, a tisztelet, a csodálat érzéseit a saját testével kapcsolatban rendszeresen megélje, ennek megfelelően gondoskodjon róla, és igyekezzen megérteni, komolyan venni jelzéseit, érkezzenek azok akár apróbb kellemetlenségek, testsúlyproblémák, kimerültség vagy súlyosabb betegségek formájában.
Tested tükrözi érzelmeidet, gondolataidat, emlékeidet, kapcsolataidat, konfliktusaidat. Feltárul benne egész élettörténeted – sőt, gyakran szüleidé, felmenőidé is. Ha meg akarod fejteni, mit üzennek a tüneteid, ha szeretnél meggyógyulni, fontos, hogy képes legyél kommunikálni testeddel, élményed legyen arról, hogyan szólíthatod meg, és miként válaszol neked a maga sajátos „nyelvén”. A test ugyanis sohasem hazudik. Közlésmódja tiszta, erőteljes, maximálisan személyes – és igen, sokszor fájdalmas, kíméletlen. Ugyanakkor, minden pillanatban készen áll arra, hogy segítsen valami lényegeset megérteni és megváltoztatni.
Ebben a könyvben összefoglalom mindazt, amit az elmúlt két évtized során a testtel való gyógyító kommunikációról megtanultam, megtapasztaltam. Szeretnélek megtanítani arra, hogy miként derítheted fel tüneteid mélyebb jelentését, hogyan alakíthatsz ki bensőségesebb, szeretetteljesebb kapcsolatot testeddel, és bemutatom az általam megalkotott szomatodráma nevű módszert, melynek segítségével mindez a gyakorlatban megvalósítható.
256 oldal — Kötés: papír / puha kötés — Kiadó: Kulcslyuk Kiadó Kft. — ISBN: 9786155281099
[/vc_column_text][vc_empty_space][vc_cta h2=””]Szeretnél beleolvasni a könyvbe, vagy hozzájutni egy könyvhöz? Kattintsd ide![/vc_cta][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]
Visszajelzések
[/vc_column_text][vc_column_text]
Mária: Köszönöm, hogy megírta ezt a könyvet, és köszönöm, hogy rátaláltam, és elolvashattam. Voltak részek, amin jót mosolyogtam, (a humoros leírás miatt), világosan és érthetően fogalmaz, minden szavát lelkesedve olvastam. Testünk csodálatos öngyógyító képességgel rendelkezik, ezt én saját bőrömön tapasztaltam Fiatal koromban sokat voltam beteg, sokféle műtétet elvégeztek rajtam, amit nem is kellett volna, ha hamarabb rájövök, hogy mi okozza nálam a sok problémát. Többször is megtapasztaltam,hogy magától gyógyult meg a testem, még gyógyszert sem szedtem. Mire a vizsgálatot elvégezték már nem volt semmi bajom. Elkezdtem keresni a sok betegség okát, és aki keres az talál is. Nem régen egy hozzátartozóm bekerült az ideggyógyászatra, és szomorúan kellett felismernem, hogy még ott sem foglalkoznak a beteg lelkével, csak a tüneteket próbálják eltüntetni gyógyszerekkel. Volt részem téves diagnózis felállításában is. Úgy gondolom egyre több ember fogja felismerni, hogy a gyógyulása a saját kezében van, és felelősséget vállal saját magáért, nem pedig mástól várja el ,hogy „megjavítsa”. Könyvében jó volt olvasni, hogy egy orvosnak is olyan problémái vannak, mint egy „közönséges” halandónak, és ezt bátran be is vallja, saját tapasztalatait megosztja az olvasóval. Esetleírásai érdekesek és érthetőek, érezhető, hogy igazán segíteni akar a hozzá fordulóknak. És az különösen tetszik, hogy közel kerül pácienseihez, még az érintés, ölelés gyógyító hatását is alkalmazza. Kívánom, hogy munkájában sok sikert érjen el, és minél több gyógyult páciens segítse az újabb felismerésekben. Munkatársainak is kívánok eredményes, szeretettel teli munkát.
Ildikó: Hálásan köszönöm azt a sok gondolatot, melyet papírra vetett és egy könyv formájában nekünk adott. Gratulálok ehhez a csodás, összeszedett íráshoz, mely segítséget adott nekünk, kérdéséket feltevő, kételkedő és válaszokat váró embereknek. Boldogsággal töltött el minden perc, melyet olvasásra szántam és megnyugvást adott a lelkemnek, hogy van megoldás mindenre, nem is kell messze menni, csak magunkba vonulni, ismerkedni és bánni mindazzal amink van. Köszönöm.
Maria: Kedves Doktor Úr! Ön a könyve végén megköszöni, hogy végigolvastam a könyvét, én viszont Önnek köszönöm, hogy megírta és elolvashattam ezt a gyönyörű, értékes könyvet, rég kerestem valami ilyesmit – és most megtaláltam. Ön azoknak irta ezt a könyvet, akik megjárták a poklot, és utat mutatott nekik, én is közéjük tartoztam… és az Ön könyve a támaszom – ahogy Ön irja: A FŰSZER!!!!!!!!!!!! Tiszta szívemből köszönöm!!!
Anita: Tisztelt Doktor Úr! Olvasója vagyok könyvének, bár még csak most kezdtem el, de olyannyira magával ragadott, hogy képes vagyok éjjel háromkor megébredni és olvasni… Köszönöm ezt a könyvet! A 93.-ik oldalon tartok még csak , de már így is sokat „kaptam”, kíváncsian várom a folytatást!
Veronika: Nagy lelkesedéssel olvastam a Mit üzen a tested? című könyvet, és örömmel tapasztaltam, milyen remekül rá tudok hangolódni a benne található gyakorlatokra. Ezeket azóta is csinálom, beszélgetek a testemmel, a szerveimmel, és úgy érzem, hálásak érte, néha még válaszolnak is, előfordul, hogy belső hang vagy képek segítségével. Merőben új viszonyt jelent ez, amelynek nagyon örülök. Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy zseniálisnak találom a módszert, terjesztem is baráti és családi körben, és fantasztikusnak tartom, hogy ennyi emberen segített!
Szilvi: Remélem nem baj, ha én is a tegeződést választom :), egyrészt mert tegnap olvastam ki a könyved, másrészt én is orvos vagyok/lennék. Nagyon elgondolkodtatott a könyved, fantasztikus élmény volt!
Anna: A maga könyve a párom számára a legfontosabb kötet, egészen konkrétan minden barátjának megveszi, előrendeli, kikutatja, Bibliaként forgatja. Maga annyit segített már most az ő életében, hogy el sem tudja képzelni.
Krisztina: A rengeteg könyv és tanító közül Önnél éreztem először, hogy szeretet árad a munkásságából. Döbbenten tapasztaltam, hogy amit leírt, azt magam is gyakorlom évek óta (autodidakta módon:)…
Zsuzsa: Tisztelt Doktor úr, a könyvét olvastam és Bibliának tartom!
Bori: Kiváló gondolatok, remekül, olvasmányosan összeszedve, gratulálok, köszönjük! Jó találmány a szomatodráma! Tetszik még a közvetlen hangvétel és életed sztorijai, meg hogy elmesélted a szomatodráma-ötlet érkezését és megvalósítását. Kíváncsian várom a folytatást!
Erzsi: Én megvásároltam a könyvét és nagy érdeklődéssel olvastam végig, valamint ajánlottam másoknak is. A könyvet olvasva jegyzeteket készítettem arról ami nekem egy-egy témánál beugrott a saját életemből. Magam is igyekszem ezekkel foglalkozni és hasznosítani a megérzéseimet. Köszönet mondok a könyv megírásáért, a gyakorlati példák bemutatásáért, az önvallomásaiért, amelyekkel arról győzött meg, hogy egyszerű felismerések után meg lehet szabadulni az évtizedeken át hordozott problémáktól.
Erika: Most olvasom a Mit üzen a tested? című könyvét és nagyon sokat segített eddig nekem. De sajnos úgy érzem egyedül még nem tudok olyan mélyre lemenni, hogy felismerjem azokat a fontos és ott maradt érzelmi csomókat amik néhány betegségemet vagy inkább testi tünetemet okozzák. Köszönöm Doktor úr, nem tudom, hogyan és mi célból vettem meg annó a könyvét de az asztmámból én hiszem hogy egy adagot biztos lefaragtam és ezért nagyon hálás vagyok önnek, és hiszek a módszereiben. Csak így tovább Doktor úr! Ön fényt hoz ebbe a zsúfolt világba, aminek én nagyon örülök mert megváltoztatja azt a „napi rendet” ami kialakult sok emberben.
Melinda: Tegnap fejest ugrottam a könyvedbe, tisztán szeretném kezdeni, elengedni az eddigi „kudarcérzést”, ami nyilván nem is kudarc, csak az eddigi úton ideáig sikerült… ÉRZEK MOST VALAMI ERŐT, HITET! Ma belenézve a tükörbe azt éreztem most meggyógyulok, elmerülök a bensőmben és elmélyítem az ismereteket, és megteszem magamért…mert ki ha én nem és mikor ha nem most…:)! Képes vagyok rá.
Évi: Az elejétől kezdve hihetetlen erős impulzus olvasni a könyvet, és nagyon örültem neki, hogy VÉGRE VALAKI, aki tényleg ÉRTI/ÉLI, amiről ír, nem csak szavak; és a legfontosabb dolgok vannak összeszedve egy csokorba. Én keleti-gyógyítással foglalkozom, és a könyvből szinte visszahallottam minden olyan nagyon fontos dolgot, amit az évek alatt önerőből/önterápiából összeszedtem, és mindenkinek kiemelten összefoglalok az ő terápiáik során, de eddig mástól még sosem hallottam így összeszedve. Mindenkinek nagy örömmel ajánlom, egy nagy jelentőségű, remekül sikerült könyv! Szívből gratulálok!
Zsófia: Azon túl, hogy már a könyv olvasása sok erőt ad, lenyűgöz az Ön hozzáállása, nyitottsága. Ilyet orvosknál nem tapasztaltam…
Hilda: A MIT ÜZEN A TESTED? szenzációsan jó, nem tudtam letenni!! Gyógyszertárban dolgozom, az ott olvasottakat a betegeknek is megpróbálom tovább adni, érdeklődésüket felkelteni ebben a témában.
Olga: Gratulálok a „Mit üzen a tested” cimű könyvhöz. Nagyon jó. Nem lehet letenni. Ha kézbe vesszem, nagyon tanulságos, csodálatos. Örvendek, hogy sikerült megvenni. Az egyik könyves üzletben rákérdeztem, nincs-e véletlenül? De igen. 2-t hoztak, és még egy van, ami az enyém lett. A gyógyulásom is csodás módon elindult. A bal lábam a térdemben az utóbbi időben fájt annyira, hogy sántítottam, és aki ismert, rákérdezett, hogy nem így szoktál járni mi történt? Persze ez elkeserített, de most már jobban érzem magam. Hála a Jó Istennek. Szombaton már gyalog kimentem Csiksomlyóra és haza is jöttem, ami hálával töltött el. Még a bal kezemen a 3. ujjammal van gond mivel nem hajlik de remélem az is meggyógyul.
Yvette: Határtalan örömmel olvasom a könyvét!! Egyrészt hitem van a test és lélek kapcsolatában, másrészt már saját magamon tapasztaltam, hogy milyen szoros a lelki „jólét” és a testi fájdalom kapcsolata. A könyvet olvastam a hétvégén, amikor elkezdett nagyon fájni a torkom – tudom, mert épp aktuális egy olyan probléma, amihez ki kellene végre mondanom dolgokat – fél napig szenvedtem vele. De kipróbáltam a torkommal való párbeszédet, és a leírtak alapján szólítottam meg, majd kértem bocsánatot a torkomtól a fájdalomért, és megköszöntem, hogy megmutatja nekem, hogy mi is a „teendőm”. És komolyan mondom, elmúlt a fájdalom!! Szeretném megköszönni azt az átfogó és érthető magyarázatot, amit a könyvével közvetít, és a segítséget/módszert, amivel megszólíthatjuk a testünket, szerveinket.
Ágnes: A könyv fergetegesen jó, nem szabad kihagyni!!!
Anett: Nagyon szeretem ezt a könyvet, alapmű lenne mindenkinek!
Gábor: Köszönöm, hogy egy „szívem” szerinti lehetőséget adsz az embernek a módszereddel, hogy végre visszakapjon valamit a testen keresztül a lélek abból a gondoskodásból, amit éveken keresztül kihagytunk, csak a maszkot vastagítva, erősítve. De gyengítve az test-lélek egységet, ami miatt most tünetként kell produkálni fájdalmakat, érzeteket, hogy észrevegyem, észrevegyék valami nincs rendben.
Erzsi Néni: Elolvastam a könyvedet, nagyon megörvendeztettél! Még én is emlékszem,amikor friss diplomával megérkeztél a Bajai Pszichiátriára, bár követni nem tudtalak (akkor én az EEG-Epilepsia Szakambulancia megszületésért küszködtem), csak rövidesen tudomásomra jutott, hogy nem azt találtad, amit kerestél. Abban biztos voltam, hogy egy értelmes, kíváncsi, jól kommunikáló fiatalember nem fog elveszni… Jó érzéssel mentél az egyetemre, többet is tudott kínálni, mint egy városi kórház. És íme, beigazolódott. Nagy utat jártál be. Két évtizeddel a bajai jelenésed után a pszichiátria horizontján „tündökölsz”, hónod alatt a könyveddel, a pszichoterápiás eljárások egyik legújabb termésével. Szeretettel gratulálok!
Ági: Végtelenül hálás vagyok, hogy olvashattam könyvedet! Nem új számomra az öngyógyítás fogalma, de Te olyan módon és stílusban írtad le, hogy nemcsak élvezettel olvastam, hanem faltam a sorokat. Persze hasznos is, nemcsak élvezetes. 2-es tipusú diabétesszel „bélyegeztek” meg. A második gyermekem születése előtt felfedezték, és azóta nem szabadultam tőle. Tudtam, hogy önszeretet hiány és hogy sokkal mélyebb ez, mint a látszat, de csak a könyved olvasásakor sikerült berendezni a „színpadot” és felfedezni ott szüleimet és önmagamat mint a magas cukorszintet. Sok minden tisztázódott. Nagyon köszönöm az élményt, a segítséget!
Anita: Még csak most – betegségem alatt – kezdtem olvasni a könyvét, de remek írásnak tartom. Érezni a mögöttes tartalmakat, a sok-sok év tapasztalatát és a lenyűgöző hozzáállást!
Panni: Ha jó emlékszem a májusi szomatodráma csoportodban volt szerencsém részt venni, amire azóta is sokszor gondolok, a könyvedet is örömmel vettem a kezembe, nagyon köszönök újra mindent. Én voltam a magas barna lányzó, évek óta hólyaghuruttal, a várva-várt kisbabája helyett. Ezeket a sorokat a kisfiunkkal a pocakomban, betöltött 27. héten írom.. ☺
Anita: Csak úgy írok, ahogy a fentiekben szerepel, mert Rejtő Jenőnek már nem írhatok, de a „Mit üzen a tested?” felér a „14 karátos autóval”. Tiniként olvastam, máig tudok belőle idézni és tudom, hogy ez a könyv is olyan. Jó szórakozás, nagy igazságok és egy világképet lehet vele változtatni. Vényre kellene felírni, mindenkinek és kötelezően! Köszönöm, köszönöm, köszönöm! Akinek csak tudom, megveszem.
Éva: Épp influenzásan fekszem („nem igényem volt rá, hanem szükségem”… ☺ !)…és megkaptam a könyvét… – Elolvasás után – a mások által leírt – méltatásához szeretnék csatlakozni. Nehéz a szavakkal való zsonglőrködés, amikor ilyen nagyszerű, zseniális, isteni küldetéssel rendelkező embernek szeretném megköszönni, hogy tanítványa lehettem. Könyvesboltos barátnőmtől azonnal rendeltem még két példányt, legközelebbi barátaim közül azoknak, akiknek elengedhetetlenül fontos, hogy elolvassák. Egyetértek azzal az olvasói véleménnyel, hogy iskolai tananyag kéne legyen.
Anikó: Most olvastam el a könyvét (Mit üzen a tested?) és döbbent örömmel állapítottam meg: Jesszus, én ezt teszem már pár éve!!! Magam találtam ki, hogy ez, illetve a hasonló módszer milyen nagyszerűen működik. A felismerés tényleg fél gyógyulás. Köszönöm Önnek a megjelentetett könyvét, lelkesen fogom ajánlani -könyvtárosként is – másoknak. Kívánom, hogy a játékos kreativitását, vitalitását megőrizve a szellemiséget minél szélesebb körben tudja továbbadni (orvoskollégáinak is)! Köszönöm az élményt és a megerősítést.
Margó: Tisztelt Doktor Úr! Most olvasom a Mit üzen a tested? c. könyvet. Mondhatom úgy is, hogy a bibliám, gratulálok! Daganatos betegségből gyógyuló vagyok. Sok mindent teszek a kezelés mellé én magam is, de valami még hiányzik. Ahogyan olvasom a könyvet, azt éreztem segítséget Öntől kaphatok.
Tünde: Az egész elmélet és hozzáállás szuper!
Kármen: Már a könyv vége fele járok,s bár minden mondatot kétszer olvasok el, nem tudom letenni… Holnap kezdem elölről!
Éva: Egy nagyon régi, nagyon kedves barátom könyvet írt. Nem is akármilyent. Kicsit vonakodva álltam eddig hozzá, a körülötte csapott hirtelen médiafelhajtás miatt – merthogy olyan furcsa ezt látni valaki körül, akit 25 éve ismersz. De megadtam magam, most, hogy kaptam egy példányt mégis elolvastam. Jó. Nem csak jó – hasznos, lélekemelő, igaz és emberi. Szívből ajánlom.
Viki: Drága Laci, egyszerűen csak hálás vagyok a könyvedért. Még az elején járok, de minden perc, amit az olvasásával töltök egy utazás egy-egy állomása. Értem, érzem és ámulok. KÖSZÖNÖM! !!!! És hálás vagyok, hogy picit a részese is lehettem.
Katalin: Nagyon jó, hogy megírta a könyvet!
Melinda: Középiskolában kötelező olvasmányként adnám ezt és az ehhez hasonló könyveket.
Orsolya: Karácsonyra megkaptam a könyvedet. Csak gratulálni szeretnék! 2 éve próbálok eljutni Hozzád, mert ezer éve sejtettem, hogy amit csinálsz, az nagyon sokban hasonlít ahhoz, amin én magam kísérletezem. Örülök, hogy megírtad ezt a könyvet! Legalább van mire hivatkoznom, és ott van benne egy csomó olyan kutatási eredmény, amikre lehet „tudományosan” is támaszkodni. Időt, energiát, és komoly vitákat spóroltál meg nekem. 🙂 Igazából csak azért írok, mert szeretnék gratulálni a bátorságodhoz, a kitartásodhoz, hogy hallgattál a megérzéseidre, és hogy rendületlenül mentél az utadon! Főleg, hogy mindezt az orvosi egyetemi kiképzés dacára tetted! Örülök, hogy egyre több orvos-terapeuta lesz ebben az országban!
Petra: Most tartok a könyve 74.oldalànàl, de màr most rengeteget segìtett. Tényleg a kivitelezés nehezebb mint gondoltam. Tudtam eddig is, hogy nem helyesen viselkedem magammal, szakmàmbòl kifolyòlag ez elsődleges kellene, hogy legyen (segítő vagyok). Hàlàs vagyok a könyvéért, sok biztatàst ad.
Klári: Az eddigiek alapján (túl a nagyon világos és érzékletesen elénk tárt elméleten), ami megragadott Benned, hogy: adod/ajándékozod magad… néhol igen is kiszolgáltatva magad… és hogy ezt mered, és teszed. Végtelenül imponáló az a szabadság, ahogy ifjú/egyetemista korod óta mersz/tudsz intuitíve bánni a rád zúduló „tudománnyal”, elvárásokkal, szabályokkal… hogy volt/van szabadságod/önbizalmad kiválogatni érzéseidre hagyatkozva, hogy mi a Tiéd, és mi az, ami nem nagyon, ill. nem kell Neked… és így megtalálni az utadat. Abban, hogy mindent próbálsz nagyon közel hozni, érthetővé/megérezhetővé tenni számunkra, annyi – az olvasó iránt érzett – szeretetet/gyengédséget látok/érzek!
Judit: Ami legjobban tetszik a könyvedben, az a letisztult fogalmazásmód és őszinteség. Ezt ritkán találom meg egy helyen. És az is, hogy nem tartasz távolságot sem a témától, sem az olvasótól, sem önmagadtól. Szóval JÓ. Nagyon is.
Kati: Ezt a könyvet múlt héten átvettem és 2 nap alatt kiolvastam. Fantasztikus volt! Gratulálok, és köszönöm, hogy ilyen fantasztikus élményben lehetett részem a könyv által. A könyvben olvasottak közel állnak hozzám és a betegségekről kialakított véleményemhez.
Melynda: Már a Fiam is alkalmazza a könyvben leírtakat, hónapok óta fájt az állkapcsa, aztán elkezdett beszélgetni „vele”, szeretett fordult felé és ma nagy örömmel mesélte, hogy elmúlt a fájdalom. „Anya működik” – mesélte boldogan.
Éva: És ekkor – talán SORS akarta így! – rátaláltam az Ön könyvére, / Mit üzen a tested – már olvasom / és megcsillant valami reménysugár!
Zsuzsa: Már egyszer elolvastam, most olvasom másodszor, mert szeretném, ha minden mondata a bármikor előhívható ismeret szintjén rögzülne bennem. Nemcsak a tartalmára érdemes figyelni, hanem a stílusára is, mert nagyon szép.
Judit: Szívből gratulálok könyvéhez, múlt héten kaptam kézhez, azóta alig bírom letenni, lenyűgöző! Munkájához további sok sikert kívánok, szeretettel.
Klára: Én is olvasom a ” Mit üzen a tested?” könyvet és fantasztikuuuusss! Köszönöm.
Tímea: Pillanat alatt elolvastam, és már két helyre is megírtam, hogy nagyon tetszik!:-)) Éreztem én, hogy csodákra vagyunk képesek, de most már „papírom is van róla” :)))
Annamari: Döbbenetesen jóleső a stílusa Dr.Úr, az emberi hang! Érzem mögötte a hiteles EMBERT. Mintha nem is orvos lenne! -ha-ha!
Zsuzsanna: Remek könyv! Gratulàlok az IGAZI doktor ùrnak, aki együtt gyógyítja a testet ès a lelket!Vajon mennyi idő lesz,mire minden orvos ràjön arra,hogy a kettőt együtt kell kezelni?
Timi: Most olvasom a könyvedet, a Gyógyító kommunikációt, és le vagyok nyűgözve, és meg vagyok könnyebbülve, úgy érzem, talán mégis meggyógyulhatok azokból a makacs betegségekből, amelyeknek a megértése felé már elindultam, de azt hiszem, ezen az úton segítőre lenne szükségem.
Anna: A testvéremtől kaptam a könyvét, amit azòta sem tudok letenni amióta kinyitottam Nagyon tetszik a megközelítése,a nyitottsàga, az elfogadàsa.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]
