Festményeim

[vc_row][vc_column width=”1/6″][/vc_column][vc_column width=”2/3″][vc_column_text]Ahhoz képest, hogy mennyire szeretek rajzolni, életemben összesen csak két képet festettem, azokat sem különösebb céllal. Olajjal festeni óriási élmény, és én úgy éreztem, ennek az élménynek a nektárjába belekóstoltam, mélyen emlékezetembe véstem az ízeit, hétköznapjaimban mégsem kapott helyet ez az időigényes, elmélyültséget és teljes odaadást kívánó műfaj. Úgy képzelem, eljön még az az idő, hogy újra kézbe veszem az ecsetet.

 

Ásító inas

Szeretem Munkácsy „Ásító inas” című képét. Olyannyira, hogy magam is festettem róla egy másolatot. Órákig tanulmányoztam a figurát, lenyűgözött az eltátott száj irányából felém áramló rokonszenv, összetartozás, békesség. Sok időbe telt, míg megértettem, honnan származik ez a szimpátia. Ez a halk, álmos szolidaritás, az inas-lét egykedvű derűjében való osztozás. Egyszer aztán rájöttem: a kép némasága fog meg. A ki nem fejezett intenzitás. Az a fajta csend, amely mögött fájdalom, szégyen, düh, harci kedv, kirobbanó öröm, szerelmi mámor s még megannyi érzés lapul. Az a fajta csend, amely szenvedélyesen vágyik a hangra: az üvöltésre, a hahotázásra, a zokogásra, a halálhörgésre, az éneklésre, az eksztázisra.

 

Budai tájkép

Ezt a tájképet is jó régen festettem. Úgy emlékszem vissza a húszas éveimre, mintha egy előző életemet idézném fel, egy olyan különös életet, amikor még tengernyi szabadidőm volt. Fogtam a festő-felszerelésemet, és kisétáltam a határba, leültem a fűbe, és elnézegettem ezt a tájat. Reggeltől estig figyeltem a fényviszonyokat. A déli órák tetszettek a legjobban, élveztem a napsütést, az volt a benyomásom, hogy elsősorban a fénytől és a melegtől lesz ez a közönséges tájrészlet szerethető számomra. Mikor erre a képre ma ránézek, belőlem még mindig elő tudja hívni az elmélyültség, az odaadottság, a ráérősség élményét. Ez a kép segít nekem, hogy visszataláljak az idővel való – gyakran zaklatott – viszonyomtól, a sietségtől, az aggodalmaskodástól a jelen pillanatban való derűs kinyújtózáshoz, a létezés egyszerűségének öröméhez.

Mentés

Mentés

Mentés[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/6″][/vc_column][/vc_row]

Mentés